Hamlet, dan kiralyfi

A Hamlet (1601), talan legismertebb, legtobbet jatszott muve Shakespeare-nek. Kozeppontjaban az elet kinalta, s mindenkiben folmerulo kerdes all: "e;Lenni vagy - nem lenni?"e;, es ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekves vegso hatara a velt vagy valos hiba, netan bun helyrehozatalahoz? Egyaltalan van-e igazi letezes, s ha van, az mennyire lehet veszelyes a letezore? Vivodo, toprengo alkotas a drama, mikent a foszereplo maga. Hamlet kesleltetett bosszujat hosszas onmarcangolo kerdeselvetesek, bizonysagkeresesek elozik meg. Vegul igazsagot szolgaltat, de o is belepusztul. Turni vagy ellenszegulni? A reneszansz ember dilemmaja orokervenyu! Mert a cselekves erkolcsileg legvitathatobb pontja az emberi elet kioltasa. Van-e joga valakinek - ha oka van is - olni? Kovetkezmenyek nelkul semmi sem vallalhato, kulonosen nem a pusztitas. De van-e joga az embernek velt vagy valos igaza tudataban nem cselekedni, nem vallalni a tett kockazatat? Mennyire tartozunk felelosseggel a kulvilag es sajat lelkiismeretunk elott? Hamlet tettevel valaszol a kerdesekre, am az egesz drama nem ad egyertelmu feleletet. Nem is adhat. Remekmuvek; geniuszok es a termeszet sajatossaga a talanyossag... Nem beszelve arrol, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb donteseit mindenkinek maganak kell meghoznia.