Egyszeri kaland

Szines, gazdag vilag tarul az olvaso ele Denes Zsofia eletrajzi regenye soran. Ezek az emlekek valosagosak es oszintek.A Vaskapu-szoros kiepitesenek munkalatait vezeto kituno epiteszmernok es a szabad, francia szellemu csalad leanyanak gyermekekent, a fiatal Zsofia az akkor oly ritka erettsegi utan egyetemre iratkozik, ahol muveszettortenetet akar tanulni. Tanulmanyait megszakitja, mert beleszeret valakibe, akivel szuleinek tiltakozasa ellenere hazassagra lep. Apja a hazassagkotes elott ongyilkos lesz, ferje pedig tudobetegsegevel par honapos egyuttlet utan szanatoriumokba kerul, majd meghal. A csaladi tragediakon keresztul a szepsegek irant annyira fogekony fiatalasszonyban elo belso kenyszer kulsodleges tamogatasokra is talal: kenyerkereso palyara kell lepnie, es oriasi energiaval megteremti ehhez a kora tarsadalmaban meg rendkivul ritka alapokat. Parizsba utazik, a muveszetek hazajaba, teleszivja magat az uj muveszetek arado levegojevel s egyben a fuggetlenseg testet-lelket felszabadito erzesevel. Irni kezd, a Pesti Naplo, majd kesobb a Vilag munkatarsakent dolgozik. Sokat utazik kulfoldon, tarsasagi, rokoni-barati kore reven, s a benne elo muveszi fogekonysag hatasara a kor leghiresebb muveszeivel, festokkel, irokkal erintkezik. Igy ismerkedik meg Ady Endrevel is, akivel rovid ideig tarto bensoseges erzelmi viszonya egesz tovabbi eletenek egyik meghatarozojava valik.