Anyam meg a falum : Regenyes emlekirat

Ez a konyv nem annyira oneletrajz, mint inkabb hodolat a szulofoldnek, az otthonnak, a gyermekkornak, az emlekezes megszepito tavolabol - mondja muverol Gyergyai Albert. - Mufajara nezve nem naplo, de nem is oneletrajz vagy emlekirat, hanem egyszeru visszatekintes egy emberelet vege tajarol egy emberelet kezdeteire, arra az elso, tiz-husz evig tarto paradicsomi allapotra, mikor meg nem szakadtunk el szuleinktol, szulofoldunktol [...] A konyv cimeben benne van ket alaptemaja, ekorul forognak azok a tortenetkek, arckepek, leirasok es emlekezesek, amelyek, mint egy mozaikkep mas-mas szinu kockai, egyutt egy dunantuli falu tarsadalmat, legkoret, arculatat probaljak felidezni legalabb haromnegyed szazad pora es hamuja alol, furcsa vagy kedves figurakkal, hajdani mesekkel es jelmezekkel, mindazzal, ami hozzajarult egy gyermeklelek erzelmi nevelesehez Ily modon a konyv eppen annyira kronika, mint lirai emlekalbum. Egy iro, aki elete javat fokeppen azzal toltotte, hogy nagy idegen alkotokat magyarazott, magasztalt, tanitott s terjesztett idehaza - elete vegen visszater indulasahoz es eredetehez, s konyvet, amely talan ugy novekedhet evrol evre, mint egy fa, szeretne ajanlani mindazoknak, akik kozelrol-messzirol segitettek munkajaban: a magyar nyelv mestereinek, a nagy idegen alkotoknak, szulofoldjenek, Pannonianak, s azon belul a tag Somogynak, de legfokeppen es mindenekelott anyjanak meg a falujanak, mivelhogy toluk indult el, s ha maskepp nem, e konyv utjan hozzajuk is ter vissza..."e;