Elhagytal, Helios

Az Elhagytal, Helios a nehany evvel ezelott megjelent Egi jel ikerparja: mindket tortenelmi regenyben a fohos es a keresztenyseg egymashoz valo viszonya a kulcsproblema. Az Egi jel cselekmenyenek kozeppontjaban az idozitett csoda"e; lelektani hatasara folenyesen csatat nyero, eroszakos es kegyetlen Constantinus all, kinek nevehez az e jelben gyozni fogsz"e; legendaja fuzodik, az Elhagytal, Helios fohose pedig a Constantinus halala utan negyedszazaddal hatalomra kerulo filozofus csaszar, Flavius Claudius Julianus, akinek tragediajat filozofiai elveivel es ujplatonista miszticizmusaval egyfogantatasu uralkodoi tervei es szandekai okoztak. Julianus izgalmasan ellentmondasos kepletu egyenisege az okori tortenelemnek: a muveltseg, a gyakorlati erzek, az emberseg es az egyszerusegre valo torekves sajatos modon parosul benne a vallasos fanatizmussal, az elfogultsagokkal, az eletellenes merevseggel es a korproblemak iranti erzeketlenseggel. Mig Constantinus a keresztenyseg hose lett, mert nem szallt szembe a kor szellemevel es a tortenelmi szuksegszeruseg altal meghatarozott torekvesekkel, Julianus, a Helios-kultusz kesei fopapjakent, ujplatonista rajongokent bukott el, mert - anakronisztikus modon - a gorog vilag isteneit akarta foltamasztani, pedig a kor, melyben uralkodott, az uj vallasi es szellemi iranyzatoknak kedvezett. A regeny fohoset a regi istenek szerelme feltartoztathatatlanul a tragikus orvenybe szeditette.