Az elsodort falu II. resz

Az elsodort falu utoljara 1944-ben kerult az olvasok ele, holott addig a korszak legnepszerubb regenyei koze tartozott, az altala hangoztatott eszmek atszottek az irodalmi es politikai eletet, s nemzedekek neveloi voltak. Szellemi hatasa eppen e nemzedekek kozvetitesevel egeszen a maig er, noha maga a regeny kozel fel evszazada nincs jelen es voltak idok, nem is olyan regen, midon a tiltott konyvek listajan szerepelt. Kevesen ismerik, s tobbnyire csak a rola kialakult-kialakitott fantomkep nyoman, amely termeszetesen kesztetoinek felfogasa szerint ilyen vagy olyan ertelemben eltorzitotta a valosagos regenyvilagot es iroi mondanivalot. Szabo Dezso muve a tarsadalmi tudat mitikus"e; ovezetebe kerult: rajongoi es ellensegei vannak, minden merteken felul dicsoiteni es gyalazni szokas. Am annak ellenere, hogy a ket vilaghaboru kozotti evtizedekben tobb kiadasban es igen nagy peldanyszamban forgott kozkezen, manapsag alig hozzaferheto. Ezert is szukseges, hogy ismet a kozonseg ele kerulve kiszabaduljon tetszhalott allapotabol, az olvasok szembesulhessenek vele, es igy megkezdodjek Szabo Dezso eletmuvenek minel teljesebb szellemi birtokbavetele. A regny eszmje az elsA vilghbor veiben, rja ungvri tanrkodsa idejn rlelA dtt meg, kidolgozsa akkor vett a legnagyobb lendletet, midA n Szab DezsA 1917 nyarn a lA csi fA reliskola tanri karba kerlt. Mint vtizedekkel ksA bb Az elsodort falu trtnethez cmA rsban maga elmondja, a kziratot 1918 augusztusban fejezte be, s kiadsval elA szr Kner Izidornl prblkozott, aki kevssel korbban jelentette meg Napl s elbeszlsek cmA ktett. A gyomai nyomdsz azonban elutastotta a regnyben megnyilatkoz szemlletet, s ezrt nem vllalkozott kiadsra. Kzben kitrt az A szirzss"e; forradalom s Szab DezsA , aki mindenkppen azt akarta, hogy a regny mg a forradalom zajlsa idejn a kznsg el kerljn, elA szr elfogadta Bangha Bla jezsuita szerzetesnek (a Keresztny Sajtkzpont vezetA jnek) a regny kiadsra vonatkoz ajnlata, majd Osvt ErnA nl s a Nyugatnl prblkozott. Mindkt kiad trelemre intette, igaz, egymssal szgesen ellenkezA megfontolsbl: Bangha pter a forradalmi erA k megtorlstl tartott, Osvt viszont a forradalom elleni tmadsnak tekintette Szab DezsA mA vt. A regnyt vgl a Farkas Lszl ltal irnytott Tltos knyvkiad jelentett meg 1919 nyarn, mr a proletrdiktatra napjaiban. Helyesen llaptja meg Gombos Gyula, hogy Az elsodort falu a legnagyobb esemny Szab DezsA letben, mert A e regnyben tallta meg vgleges nmagt. A benne addig gazdtlanul robog erA k: hA si hajlam, tettvgy, igazmond szenvedly vgre megtalltk a maguk igazi gyt, a magyar sorsot"e;. Szab DezsA mindig is legfA bb munkjnak tartotta Az elsodort falut, a magyar trsadalom egszrA l akart benne kpet adni, hite szerint e mA vvel egszen j korszakot kezdett a magyar elbeszlA irodalom trtnetben, egyszersmind vilgirodalmi magaslatokra emelte nemzeti irodalmunkat. Egyszerre trekedett arra, hogy regnye alapos szociolgiai analzis s a magyar trsadalom tovbbi fejlA dst kijellA eszmk panormja legyen. Valban sszegzA alkots, amely szmot vet a kiegyezs utni korszak trtnelmi tapasztalataival, kifejezi a hborba tasztott magyarsg szenvedseit, s elA kszti azt a magyar forradalmat"e;, amelyre a hbors sszeomlst kvetA forradalmi talakulsban csaldva Szab DezsA oly igen vgyakozott. Regnyt nagyszabs szintzisnek sznta, abban az rtelemben, ahogy errA l a szintetikus regnyalakzatrl Az elsodort falu msodik kiadsnak bevezetA jben beszl. A regny, mint kifejti, egy letrszt ad az elfut idA bA l"e; s ezt egyetemes szintziss alaktja t"e;.